Harkány és környéke

Harkány

Harka Legenda

Dél felől, ha szemre veszed
a harsányi csúcsos hegyet,
láthatod, hogy több barázda
van a sziklás hegybe szántva
és kakas, bak, macska
lábnyom látszik a hegygerinc háton.

Lakott itt egy öreg néne,
volt egy Harka nevű lánya
hét határba nem volt párja.
Szemet vetett rá az ördög,
éjszakánként ott lődörgött.
Nem fogyott ki a beszédbül.

Ha fogad a lányra vásik,
kakaskukorékolásig
szántsd föl a harsányi hegyet!
Szólt az ördög: máris megyek!
Aranyekéjébe fogott egy macskát,
egy kecskebakát, meg egy kakast.
Az asszony a padláslikon
les-várja ugyanbizony
a lópatás mire végzi.
Szeme kidülledve nézi,
hogy az ördög lóhalálba
már a hegyderekát járja.
Ha így nyargal, fölér jóval előbb.

Nosza az asszony futóra!
Tüstént szalad a tyúkólba,
kukorékol kicifrázva,
s ahány kakas recitálja,
még az eke elé fogott kakas is
megszólamlodott!
Az ördög a haját tépte.

A három állat heggyé vált,
s az ördög, látva, hogy vesztett,
mérgébe toppantott nagyot,
lyuk támadt és elnyelte legott.
Hol pokolra ment a földből
kénszagú melegvíz tört föl.

A város – melynek nevét először 1323-ban említi írásos emlék – Baranya megye déli részén található.

A hagyományos kisvárosi funkciókat és azok térségi hatásait messze meghaladja a gyógy- és idegenforgalomban, a konferencia-, rendezvény- és sportturizmusban betöltött szerepének hatása túlnyúlik az országhatáron.

A város meghatározó gazdasági egysége a Harkányi Gyógyfürdő ZRT és a Zsigmondy Vilmos Gyógykórház, rehabilitációs központ.

Az Európában egyedülálló és méltán híres Gyógy- és Strandfürdő immáron 200 éves múltra tekint vissza. A természetes forrásból feltörő 62,5 C-os víz különböző megbetegedésekben szenvedők gyógyulását segíti elő. A fürdő 13,5 hektáros ősparkjával közel 8000 m² vízfelülettel 5000 m² fedett pihenőterülettel, látványfürdővel várja a látogatókat, a felfrissülni és gyógyulni vágyókat egyaránt.

A kórház több mint 50 éves tapasztalattal rendelkezik aktív reumatológiai panaszok gyógyításában. Fekvőbeteg-ellátás keretében szakorvosi beutalóval, előjegyzés alapján látják el betegeiket. Járóbetegeknek a “hotel szolgáltatás” térítése mellett biztosítják a kórházi elhelyezést. Sikeresen kezelnek reumatológiai, nőgyógyászati, bőrgyógyászati panaszokat. A harkányi gyógyvíz különleges hatásának köszönhetően a psoriásis-os betegeket tartósan tünetmentessé teszi.

Nátrium160 mg/l
Kálium15 mg/l
Ammónium2,9 mg/l
Kalcium53,4 mg/l
Magnézium20 mg/l
Kationok251,3 mg/l
Klorid108 mg/
Bromid0,40 mg/l
Jodid0,13 mg/l
Fluorid1,1 mg/l
Hidrogénkarbonit525 mg/l
Szulfid13 mg/l
Foszfát összesen0,1 mg/l

Harkányban a napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-t, a tavasz korán beköszönt, ősszel pedig gyakori a “Indián nyár”. Ebben az időszakban számtalan kulturális programmal várja a Harkányba érkező vendégeket.

Tenkes lábánál megbúvó, kis fürdőváros Harkány, amelyet különleges gyógyvize tett híressé, Pécstől 25 km-re, Villánytól 18 km-re,horvát határtól mindössze 6 km-re fekszik.

Környék látnivalói

Siklós:

Hazánk legdélebben fekvő városa. Legfőbb nevezetessége a Siklósi vár, védett műemlék. Fontos szerepet töltött be történelmünkben, ma kulturális rendezvények, várjátékok, kiállítások helyszíne. A vártól nem messze található a Siklósi Thermal Spa élményfürdő, amely kellemes fürdőzési lehetőséggel szolgál az ide érkező vendégeknek. A hotel vendégeinek kedvezményes fürdőjegy vásárlására van lehetőségük.

A Siklósi Vár

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek. A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mér műves ablakokkal épült várkápolna – Magyarország egyik legszebb ilyen emléke – tanúskodik. A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. A palota termeiben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat, és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot. A mai város helyén a rómaiak katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. XIII. században a Botond törzséhez tartozó Kán nemzetség Suklosi családjának birtoka a terület, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye.

1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a várkápolna tanúskodik. A kápolnában nyugszik gróf Batthyány Kázmér, a Kossuth-kormány külügyminisztere. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya. A várkertben áll a vár egykori úrnőjének, Kanizsai Dorottyának a szobra, aki a mohácsi csata halottainak eltemettetője volt. A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara császári tábornok kapta meg adományként. Ennek köszönhető, hogy később Lipót császár kivételt tett Siklós várával, amikor nem pusztíttatta el, mint a többi magyar végvárat. 1770. május 4-én II. József is látogatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelőjével, gróf Batthyány Károllyal. Látható emléke nincs, de történelmi tény: 1401-ben itt tartották fogva öt hónapig Zsigmond királyt. Itt forgatták a ”Tenkes kapitánya” című filmsorozatot is. A vár ma is lakható állapotban van.

Malkocs bej-dzsámi

A dzsámit építtető Malkocs klisszai szandzsákbej volt, és 1565-ben halt meg. Siklósi dzsámijának pontos idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében annak létesítése az 1543-1565 közötti időre szűkíthető le.

A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik. Tavasztól őszig látogatható! A téli időszakban zárva tart, de előzetes bejelentkezés alapján 20 illetve 20 fő feletti csoportokat fogadunk!

Máriagyűd

Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus bazilikát a XVIII. században építették a ferencesek a jelenlegi formájára. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. A templom 2008-ban Basilica Minor rangot kapott. Máriagyűd a hazai szent helyeket összekötő Magyar Zarándokút végpontja.

Villány

Villány a testes, tüzes vörösborok hazája, ma már Európa hírű borvidék. A csodás természet, az éghajlat, az itt élő emberek szorgalma, szaktudása, vendégszeretete valamint a borral szembeni magas minőségi elvárások tették nemzetközileg és országosan is méltán híressé a Villányi vörösbort. Tapasztalja meg helyben mindezt! Villány ehhez kínál Önnek az igényeknek megfelelő különleges borokat, ízletes ételeket, a borút állomásaival együtt színvonalas programokat és barátságos és vendégszerető embereket.

A Villányi Bormúzeum egész évben nyitott ajtóval várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villány- Siklósi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit. Mindemellett borkóstoláson vehetnek részt, ill. borvásárlásra is lehetőség nyílik.

Nagyharsányi szoborpark –Villány

A Nagyharsányi Szoborpark dél-Baranyában a Szársomlyó hegy keleti oldalán egy művelés alól kivont kőbányában található Villányba menet.

A Szársomlyó hegy keleti végén 1968-ban kapott helyet a 180 méter tengerszint feletti magasságban található szoborpark. Korábbi bányateknőben a bánya helyén talált otthonra ez a különleges szabadtéri kiállítás. A hegy kőzeteiből készített szabadtéri méretű szobrok foglalják el ezt a különleges helyet.

A jurakori mészkő adja a szobrok alapanyagát. Hazai és külföldi szobrászok a hegy köveiből készíthetik el műveiket, melyeket utána ki is lehet állítani. A művésztelepet, annak alkotóházát a Gyimóthy- villában rendezték be amely rövid séta után 200 méterre fekszik a parktól. A szoborparkban közel kétszáz művész dolgozott az alapítás óta eltelt majd 40 év alatt. Munkáikból 136 db monumentális kőszobor található a bányakatlanban és a sétányokon.

Pécs

Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják.. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is.2010-ben Isztambul és Essen városával egyetemben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa volt. A cím elnyerésével számos beruházásra nyílt lehetőség Európai Unió támogatásával. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt négy kulturális beruházásra épült: Kodály Központ, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Számos közteret és parkot újítottak fel.

Pécs mediterrán klímája, pezsgő kulturális élete, izgalmas fesztiváljai, zsúfolásig tömött kávéházi teraszai sokakat vonzanak a kétezer éves múlttal bíró városba. Íme a legjobb látnivalók, ha erre jársz.:

Pécsi bazilika és székesegyház

A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza.

Zsolnay kulturális negyed

A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházása volt, mely a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra területének nagy részén épült 2 év alatt. A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően új életre kelt a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület együttes rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora. Az Alkotó negyed ad helyet kulturális intézményeknek, vendéglátóhelyeknek és fesztiváloknak. A Gyermek és Családi negyed központi elemei a Planetárium, a Pécsi Galéria komoly nemzetközi vendégtárlatokat is fogadni képes új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház, míg az Egyetemi negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kapott helyet.

Lakatfal

Lakatok ezrei, mint szerelmi jelképek tolonganak a Janus Pannonius utcában lévő aprócska kovácsoltvas rácsfalon. A különböző színű, alakú, és esetenként a szerelmespárok nevével ellátott lakatok tömege időközben a város egyik egyedi látványosságává vált.

Török emlékek nyomában

Pécs Magyarország török emlékekben leggazdagabb városa. A város főterén, a Széchenyi téren áll a város egyik jelképének számító félgömbkupolás Gázi Kászim pasa dzsámija, mely jelenleg római katolikus templomként funkcionál. A dzsámi imafülkéi, szamárhátíves ablakai, a sztalaktitboltozat ma is őrzik a török építészet jellegzetességeit. A város másik török kori emléke a Kórház déli részén magasodó Jakováli Hasszán dzsámija. Ez hazánk egyetlen olyan török temploma, amely mellett minaret is áll. A Ferencesek utcája nyugati végén találjuk Memi pasa fürdőjének romjait, a Mecsek oldalában pedig Idrisz baba türbéjét (sírkápolnáját) nézhetjük meg.

Világörökség a föld alatt – Ókeresztény sírkamrák

Különleges föld alatti világba csöppenhetünk, ha ellátogatunk Pécs egyik legkiemelkedőbb nevezetességéhez. Az egykori Sopianae városában, a Kr. u. IV. században létesült ókeresztény temetői együttes a 2000. évben felkerült az emberiség legbecsesebb értékeit tartalmazó Világörökségi listára.

A bibliai és más vallási tárgyú jelenetekkel, ókeresztény szimbólumokkal ékes falfestmények a késő római ókeresztény művészet kiemelkedő alkotásai. Pécs ókeresztény temetője, és a korabeli város ugyancsak földalatti maradványai méretüket és gazdagságukat tekintve a legjelentősebb Itálián kívüli római kori emlékek.

Körpanoráma a Misina-tetőről

A város minden pontjáról látható tv-torony és kilátó meglátogatása kihagyhatatlan egy pécsi út során. A Misina-tető magasságát tekintve ugyan elmarad a Mecsek több csúcsától, azonban ez a városközponthoz legközelebb eső és jól megközelíthető kilátóhely (Kiss József-kilátó), ahova autóval vagy autóbusszal is feljuthatunk. Megfelelő kalandvággyal felvértezve gyalogosan is nekivághatunk az útnak, fáradozásunk nem lesz hasztalan, ugyanis a 176 méter magas tévétorony 70 méter magas teraszán kialakított körkilátóról csodálatos panoráma fogad.

Állatkert a Mecseken

A gyermekes családok programjai között mindenképpen érdemes időt szakítani a magyar és egzotikus állatokat bemutató, s az ország egyik legszebb természeti adottságaival felruházott állatkertjére. A pécsi állatkert a Mecsek oldalában terül el közel 3,5 hektáros területen. Az erdővel körülvett kertben a hazai állatvilág mellett más földrészeken honos, egzotikus állatfajok is megismerhetők. Az állatkert több mint harminc éve ad otthont nyári táboroknak, melyeken a résztvevő gyerekek közelebbről is megismerkedhetnek az itt élő állatokkal. Az állatkertben minden vasárnap látványetetéssel egybekötött állatkerti sétákat rendeznek.

Az Állatkerten kívül a belvárosban található Akvárium-Terráriumban is láthatunk különleges állatokat, elsősorban a hüllők titokzatos világa iránt érdeklődőknek érdemes ellátogatni ide.

Mecsextrém Park

Az örökmozgók a várostól távolabb találhatnak kikapcsolódásra alkalmas helyeket. Ilyen többek között az aktív kikapcsolódást ígérő Mecsextrém Park. A Pécstől két kilométerre található Parkban az extrém sportok iránt vonzódók kellőképpen kiélhetik kalandvágyukat. A szabadidős és csapatépítő játékok egyébként éppúgy megtalálhatók, mint az extrém sporteszközök, s a több mint húszféle játék

Drávaszabolcs

Sétahajókázás: SZIRÉN” nevű 45-fős sétahajó fedélzetéről tekinthető meg a vadregényes Dráva-vidék, különleges madár és állatvilága.

A sétahajó állandó kikötője Drávaszabolcs, a Horvát – Magyar határátkelő hely, a Dráva 78-as folyamkilométerénél. Gépkocsival, autóbusszal egyaránt jól megközelíthető és parkolási lehetőség is van.

Hajóútjaink a Duna-Dráva Nemzeti Park területén vezetnek keresztül, csodálatos hajóutak lehetőségét kínálja a festői Dráva vidékén. Érdemes bebarangolni ezt a tájat: siklani a Dráva vizén.

A nemzeti parkkal, a színes növény- és állatvilágával, a sebes futású Drávával méltán kelti fel a turisták érdeklődését.

Program adta lehetőségek

A Kormorán-sziget megtekintése 1,5 órás hajóút keretében csoportkísérővel. Sétahajózás a Dráván 45 fős sétahajóval. Borkóstolással egybekötött hajókirándulás. Hajóutak kiszállással, Dráva parti sétával. Naplemente a Dráván egy pohár pezsgővel.

Dráva

A legtisztább vizű nagy folyónk, a Dráva. Zákány-Őrtilos térségében lép be hazánkba, és Drávaszabolcsnál hagyja el országunkat. Partjai mentén megcsodálható a jobbára még háborítatlan ártéri élővilág. A kialakult holtágak és környezetük megannyi különleges növény- és állatfajnak adnak otthont, és békét, nyugalmat kínálnak a látogatóknak.

A tiszta, gyorsan áramló folyóvízben több, hazánkban csak innen ismert csiga-, kérész- és tegzes faj él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest, melynek Földünkön egyedüli élőhelye a Dráva. Gazdag a folyó szitakötő-faunája, melyben nemzetközi egyezményekkel védett fajok – pl. erdei szitakötő, sárgalábú szitakötő – is megtalálhatók.

A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok mintegy 3/4-e megtalálható, melyek között 20 védett faj is szerepel. Különösen jelentős természeti érték a fokozottan védett magyar és német bucó, továbbá a védett felpillantó küllő, leánykoncér és botos kölönte. A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű: az őszi-tavaszi és különösen a téli időszakban több ezer vízimadár gyülekezik a folyón. Rendszeresen előfordul a területen több védett és fokozottan védett madárfaj (kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, halászsas, stb.).

A drávai zátonyszigetek igen értékes élőhelyek. A megtelepedő bokorfüzesekben él a védett parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A zátonyszigetek különleges fészkelő közösségének tagja a kis lile, a küszvágó csér és a ritka, Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér. A folyót kísérő meredek partfalban több ezer pár parti fecske, illetve a színpompás jégmadár és gyurgyalag fészkel.

A folyót övező puhafaligetekben élő fontosabb védett növényfaj a kígyónyelv-páfrány, a magas szárú kocsord és a gyakran tömeges téli zsurló. Fontos természeti érték a magyar színjátszó lepke. E fűz-nyár erdők gazdag madárvilágából a fokozottan védett fekete gólya és rétisas érdemel említést. Ez a programlehetőség igen népszerű hotelünk vendégkörében.

Beremend

Megbékélés kápolna: A kápolna azon a kilátó helyen épült fel, ahonnan a közelmúlt délszláv háborújának menekültjei láthatták, hogy a határ túloldalán lévő falvaik, templomaik miként válnak áldozatává az embertelen pusztításnak. Egyben emlékhelye a Beremendről és környékéről 1946-ban kitelepítetteknek. Ezen a kilátóhelyen a különböző nemzetiségek és vallási felekezetek az egymás közötti békesség jegyében közösen építették fel ezt az ökomenikus kápolnát. A kápolna lábánál kerül megrendezésre számos koncert, zenés táncos mulatság, és hagyományőrző rendezvény.

Mendele emlékház – Beremend: Mendele Ferenc, Ybl-díjas építész szülőháza. Az ő munkájával kapcsolatos kiállítás, az épület eredeti bútorzatával. Ezen kívül egyéb, időszakos kiállítások helyszínéül is szolgál.

Sellye

Sellye városa Baranya megyében, Szigetvártól délre, az Ormánságban Bogdása és Csányoszró között fekvő település. Megközelíteni csak közúton lehet, mivel a vasúti személyszállítás megszűnt ezen a vonalon. Sellye az Ormánságnak nevezett természeti értékekben és néphagyományaiban egyedülállóan gazdag tájegységnek a legnagyobb lélekszámú települése és központja. A Dráva-menti táj az ország egyik legváltozatosabb, fában, vizekben, vadban a legtöbb meglepetést tartogató tája, amelynek az értékeit a hozzáértő emberi szorgalom, s az innen olyannyira hiányzó tőke oldhatja meg.

A város építészeti műemlékei közt kiemelkedő a 16. századi Draskovich kastély, mely ma diákotthonként funkcionál, de az ide érkező látogatók számára is kínál kényelmes szálláshelyet. A gyönyörű parkjában tett séta után benyithatunk az ugyancsak a főtéren lévő, Kiss Géza néprajzkutatóról elnevezett Ormánság Múzeumba, amely előtt a tudós mellszobra áll. A múzeumban visszapillanthatunk a Drávával napi kapcsolatot tartó nép korábbi archaikus életformájára, az Ormánság messze földön híres szőtteseire, népi bútoraira és kerámiáira, a magyar népi építészetben külön fejezetet jelentő talpas házra. Aki értő szemmel keresi a szépet, az a népi építészet több régi remekére bukkanhat a vidéki báját megőrző kisvárosban.

Kórós

Kórós község Baranya megyében, a Dunántúlon, Sellye kistérségében. Harkánytól nyugatra, Rádfalva és Adorjás között fekvő település. Az Ormánság szélén fekvő pici falu különlegessége az 1793-ban épült fakazettás mennyezetű késő barokk stílusú református temploma. 1834-ben bővítették, ennek következménye az aránytalanul nyújtott templomhajója, de a két, szépen díszített mellvédű kórus is. A katolikus templomok mintájára megépítették ugyan az apszist, de a református liturgiának megfelelően az úrasztala már a templomhajó közepére került., ettől „előre” és „hátra” a padsorok, és a templom két végében a kórusok. Virág- és madármotívumos festett famennyezetével olyan magyar népművességet mutat be, amelyre az Ormánságon kívül a Felső-Tisza vidékén, Kaposvár környékén és Erdélyben van példa. Alapvető volt a változatosság, két egyforma kazetta vagy kórusmellvéd nem készülhetett.

Kémes Ős-Dráva Látogatóközpont

A Baranya megyében található Ormánság a Dráva árterületén található aprófalvas vidék, melynek elnevezése finnugor „ur” szóból eredeztethető, a vizes területekből kiemelkedő hátságokat jelöl.
Aprófalvas vidékként a falusi turizmus megannyi ágának vonzó tényezőit foglalja magába. Festett fakazettás templomai, múzeumai, kiterjedt erdősültsége, vizekben gazdag környezete együttesen vonzza a közelből, illetve távolabbról érkező turistákat, hiszen minden korosztály megtalálja a maga érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot. Az Ormánság természeti értékeit és hagyományait megismertető Ős-Dráva Látogatóközpont interaktív kiállítással, majorral, tanösvényekkel és változatos programokkal várja a közönséget. A főépületben a látogatók egy interaktív, érdekes kiállítás segítségével ismerhetik meg a térségre jellemző élőhelyeket, azok fajokban gazdag élővilágát, valamint a terület kultúrtörténeti, néprajzi értékeit. A látogatók bepillanthatnak a holtágat szegélyező mocsarak madarainak életébe, a víz közeli fás legelők különlegesen fajgazdag életközösségébe, és képzeletben a fás ligeterdők árnyas lombjai alatt is sétát tehetnek. Az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy az egykor itt élt emberek hogyan alkalmazkodtak e környezethez, miként tudtak harmóniában élni a természettel. A majorban a térségre egykor jellemző régi magyar háziállatokat bemutató épületegyüttes található. Itt ismerhetőek meg azok a ma már ritkán látható állatok, amelyek őseink mindennapi megélhetését segítették egykor. A látogatók szürke marhákat, mangalica sertéseket, hucul lovakat, régi juh- és baromfifajtákat tekinthetnek meg. Az Ős-Dráva Látogatóközpont három különböző hosszúságú tanösvényén a látogatók sok élményt és ismeretet szerezhetnek, felfedezhetik a Dráva természeti értékeit, a hagyományos gazdálkodás világát, de mindezeken túl az Ős-Dráva program megismerésére is lehetőségük nyílik. A tanösvények egyénileg vagy szakvezetéssel járhatóak végig. Mindezen túl, számos tematikus program is kérhető a tanösvényekre, például madármegfigyelés és madárgyűrűzési bemutató, természetfotózás, vagy éjszakai túra, melyen az aranysakál üvöltését is lehet hallani.